Ahhoz képest, hogy mennyire nem vártam a szakkollégiumi beköltözést, elég rövid idő alatt 180 fokot fordult a hozzáállásom. Öröm volt maga az a folyamat, amíg a közösség részévé válhattam, és máig jó közéjük tartozni.

Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen barátságokra volt lehetőségem szert tenni, és hogy az itt eltöltött egy év alatt mennyi segítséghez és élményhez jutottam általuk. Talán a kis létszámnak is köze van hozzá, de szerintem elsősorban az egyéneken múlott, hogy mennyire magas fokú volt az odafigyelés, hiszen mindenki törődött a másikkal. Ezért Otthon is nyugodtak voltak, mert ilyen társaságban esélytelennek tűnt elzülleni. Ezek a hallgatók komolyan veszik azt, hogy erre a főiskolára járhatnak, és tisztában vannak vele, hogy mennyit ér a tudás. Rengeteg értéket kaptam tőlük tanulmányilag és emberileg is, és ez alatt az egy év alatt megéltem annyi pozitívumot, hogy ezt az időszakot sose akarjam elcserélni semmiért.

Üdvözlettel: Lilith