A KF GAMF Kar Kalmár Sándor Informatikai Intézet Informatika.Neked előadássorozatának következő előadása:

Prof. Dr. Korondi Péter, Dr. Kovács Szilveszter:

Eto-robotika, hogyan viselkedjenek az embereket segítő robotok?

Időpont: 2011.04.27. 13:30-15:00

Helyszín: Kalmár Sándor Informatikai Intézet, KF GAMF Kar, Izsáki út 10., Kecskemét, 4-es épület, 315-ös terem

Kérjük jelezzék részvételi szándékukat az esemény Facebook oldalán.

A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium 2010 áprilisában készített egy felmérést a robotikai piac várható alakulásáról. Ebben arról számolnak be, hogy a robotikai ipar forgalma a jelenlegi kb. 1.000 milliárd yenről 2020. körül háromszorosára, 2035-re közel 10 szeresére növekedhet.  Ebben a növekedésben az ún. kiszolgáló robotok fogják a vezető szerepet játszani, és a jelenlegi kb. egytizedes részesedésük 2035-re kétharmadra fog növekedni az ipari robotokkal szemben.

Ez azt jelenti, hogy akár akarjuk, akár nem a robotok meg fognak jelenni a hétköznapi életünkben. Öregedő társadalmunkban egyre több ember szorul fizikai segítségre, és egyre drágább az emberi munkaerő. Valószínűleg a betegszállító robotok lesznek az elsők (kísérleti jelleggel ilyenek már vannak), ezt követően jönnek az időseket, fogyatékosokat figyelő, óvó, majd fizikailag segítő robotok, esetleg a terápiás robotok, de valószínűleg eljutunk a takarító és főző robotokig is.

Milyenek legyenek az emberek között tevékenykedő robotok? Hogyan kell majd velük kommunikálni? Sokan emberszerű robotot szeretnének alkotni, és úgy próbálnak a robottal kapcsolatot teremteni, mintha az egy másik ember lenne.

A közelmúltban három tudományterülethez tartozó három kutató Miklósi Ádám etológus (az ELTE Etológia Tanszékének vezetője), Korondi Péter mérnök (BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszékének professzora és az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója) valamint Kovács Szilveszter informatikus (Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszéknek docense) arra szövetkezett, hogy az embereket kiszolgáló emberszabású robotok egy lehetséges alternatíváját dolgozzák ki. A robot már megjelenésében is jelezze, hogy nem az ember emberszerű vetélytársa, hanem hűséges robottársa.

A kutyák emberi környezetben való viselkedését tanulmányozva azt próbálják megfejteni, hogy miben áll és hogyan írható le a kutya ember iránti kötődése (hűsége). Hisz ennek birtokában az robotba, autóba, mobiltelefonba vagy bármely személyes informatikai eszközökbe építhetővé válik. Ez esetben a kutya pusztán a hűséges viselkedés mintájául szolgál, nem egy "kutyarobotot" alkotása a fő cél. A kutya ember iránti kötődését azért kutatják, mert jó példája a nem csak emberek között fennálló szoros kapcsolatnak (és mindemellett az állatvilágban a kutyának van a legfejlettebb szociális viselkedése).